Munkacsoportjaink

Részvételi Természetvédelem (RÉT) munkacsoport

A Részvételi Természetvédelem (RÉT) munkacsoport az AKUT-on belül azon dolgozik, hogy hidat verjen természet és ember, természetvédők és más társadalmi csoportok között a természeti világ (és benne az ember) fennmaradásának érdekében. Számunkra a sokféleség központi érték: a biológiai sokféleség mellett a társadalmi sokféleségre is rácsodálkozunk. Abban hiszünk, hogy a környezeti kihívások megértése és kezelése egyre összetettebb kérdések megjelenésével jár, amelyeket a tudomány illetve egy-egy tudományterület önmagában nem tud megválaszolni. Szükség van olyan közvetítő szervezetekre (boundary organizations), amelyek a természet védelme érdekében közvetítenek különböző tudományterületek, különböző tudásrendszerek, különböző szereplők, különböző „élet-világok” között. Ilyen közvetítő szervezet kívánunk lenni tudományos eszköztárunkkal, civil kapcsolódásainkkal és a természeti csodák iránti (soha meg nem szűnő) elköteleződésünkkel.

Projektjeink

• Svájci Alap
• Böddi- szék
• Körös-ér TK

Publikációink

• Margóczi K., Kovács E., Mihók B., Fabók V., Kalóczkai Á., Nagyné G. A., Kasza V., Mile O., Bankovics A. (2017): A legeltetés kérdésköre a szikes tavi és szikes pusztai élőhelyek fenntartható tájhasználatának részvételi tervezése során. A Magyar Biológiai Társaság, XXX. vándorgyűlés abstract kötete: Budapest, 2017. 17-18. p. 47-48.
• Illés Judit (2016): Együttműködési lehetőségek keresése a helyi lakosok és a hivatásos természetvédők között a Körös-éri Tájvédelmi Körzet területén. Szakdolgozat, SZTE Ökológiai Tanszék
• Szocio-ökonómiai tanulmány a Dunatetétlen, Harta, Akasztó, Soltszentimre, Fülöpszállás, Szabadszállás településekhez tartozó szikes tavi és szikes pusztai élőhelyek tájhasználatáról. Készítette: Kovács Eszter, Mihók Barbara, Fabók Veronika, Margóczi Katalin, Kalóczkai Ágnes. 2016. november 30. Zárójelentés, KNPI, Kecskemét.

Részvételi akciókutatás roma közösségekkel munkacsoport

Szegeden 2011 eleje óta működünk együtt a helyi cigányság egyes képviselőivel, számos helyi, mélyszegény, szegregált körülmények közt élő családdal, illetve önkéntessel. Ezen együttműködés célja a helyi cigányság életkörülményeinek javítása, az érintettek aktív szerepvállalása mellett – a mélyszegény családok képessé tétele.

Munkánkat a részvételi akciókutatás (RAK) megközelítésmódja alapján folytatjuk, melynek lényege, hogy társadalmi problémák érintettjei működnek együtt kutatókkal kifejezetten annak érdekében, hogy az adott társadalmi problémákkal kapcsolatban pozitív társadalmi változásokhoz járuljanak hozzá. A folyamat során az elmúlt 5 évben számtalan tevékenység valósult meg: új tanodák, közösségi terek jöttek létre kifejezetten a szegregátumokban élő családok, gyermekek számára, helyi roma szervezetek kezelésében, azok „fennhatósága alatt”; új pályázati források jöttek Szegedre a roma ügy kapcsán, roma és nem roma szervezetekhez; a helyi roma képviselők hangja megerősödött a helyi közéletben és az önkormányzat (városvezetés) irányába, és ezen keresztül a helyi romák szempontjai, érdekei is hangsúlyosabban jelennek meg a helyi közgyűlésben; az előzőek eredményeképpen az önkormányzat elkezdett – ugyan minimális szinten – fejleszteni a dorozsmai szegregátumban; illetve a középosztálybeli és mélyszegény családokat összekapcsoló patrónus program hidakat képez a helyi középosztálybeli és mélyszegény lakosok közt, a résztvevő Roma családok számára erőforrásokat jelent és a képessé tétel (képessé válás) ígéretét hordozza magában. Kialakult továbbá egy 15-20 fős, roma és nem roma lakosokból álló mag, amely elkötelezett a folyamat folytatása, a mélyszegény roma családok életkörülményeinek javítása iránt.

Munkánkról részletesen (pdf fájl)

Kritikai Városfejlesztés Akciócsoport (KVACS)

Az akciócsoport elsősorban Szeged és közvetlen környezete fejlesztési terveit és elképzeléseit véleményezi a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság (szolidaritás, esélyegyenlőség) jegyében. Megpróbáljuk minél szélesebb körben bevonni az itt élőket a döntés-előkészítési folyamatokba, különösen azokat a társadalmi csoportokat, akik kevésbé látszanak, illetve akiknek a hangja kevésbé hallatszik. Éppen ezért különösen fontos számunkra, hogy a különféle érdekképviseleti szervezetek érdemi módon tudjanak bekapcsolódni a fórumok (esélyegyenlőség, fogyatékosügy, lakhatás) munkájába, az ezzel kapcsolatos dokumentumok (részvételi módon történő) létrehozásába és azok felülvizsgálatába. A környezeti igazságosság szempontjának kitüntetett jelentősége van számunkra: nem mindegy, hogy a környezeti javakból (és szolgáltatásokból) ki milyen mértékben részesedik, az egyes fejlesztések milyen széles spektrumon szolgálják a helyi lakosság érdekeit. A minőségi zöldterületek (a minél nagyobb lombfelület) megóvása nem csupán környezetvédelmi szempont, hanem az itt élők emberek életminőségéhez is alapvetően járul hozzá. Ezért határozottan fellépünk a fejlesztésekkel gyakran együtt járó indokolatlan fakivágások ellen is. Javaslatainkkal a befogadó és részvételi várostervezést népszerűsítjük.

Futó projektek: a város stratégiai-fejlesztési dokumentumainak véleményezése (különös tekintettel a helyi esélyegyenlőségi programra), a 2014-2020-as uniós ciklus szegedi fejlesztéseinek vitáiban való aktív részvétel (különös tekintettel a „zöld város kialakításával” kapcsolatos projektekre: Tarján, Odessza, újszegedi Liget, Stefánia és környéke rekonstrukciója) és a lakhatással kapcsolatos kritikus helyzet érdemi javítására tett javaslatok.